Németek és németalföldiek a Kárpát-medencében – Hungarikumokkal a világ körül 8/1.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Az Index úgy tudja, hogy a Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezetőit megkerülve, telefonon szóltak a Külügyminisztériumból a Quaestornak, hogy utalják vissza az MNKH 3,8 milliárd forintját. A kereskedőház vezetői maguk is meglepődtek rajta, mikor megjelent a pénz a cég számláján.
Telefonon, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetőségét megkerülve szóltak a külügyből a Quaestornak, hogy utalják vissza a kereskedőháznak a brókercégen keresztül befektetett 3,8 milliárd forintot – értesült az Index. A portál azt írja, hogy az MNKH rögtön a megalakulása után, 2013 márciusában fektetett be pénzt a brókercégen keresztül. A kereskedőház akkor még az NGM-hez tartozott. A Quaestor ezt követően gyorsan és olcsón végezte a szolgáltatásait, ezért nem kérdőjelezték meg a szerepét, bár Tarsoly Csabával voltak összetűzések. Az is előfordult, hogy a kereskedőház politikai nyomásra választotta ki stratégiai partnereit egyes külföldi irodák üzemeltetésére – írja a portál meg nem nevezett forrására hivatkozva.
Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár március 5-én szólt az MNKH-nak, hogy ki kell venni a pénzt a Quaestorból és máshol kell befektetni. A kereskedőház ezért több pénzintézettől ajánlatot kért, hogy értékpapírszámlát nyisson, azonban március 9-én már a számlájukon is volt a pénz, néhány órával azelőtt, hogy a Quaestor – mint utóbb kiderült, hamisan – csődöt jelentett.
Az MNKH vezetői ezen azért lepődtek meg, mert az államportfólió eladására csak az MNKH vezére, Kerekes György adhatott volna megbízást, és ehhez a közgyűlés hozzájárulása is kellett volna. Ilyesmi egyáltalán nem történt, az Index forrása szerint a Külügyminisztériumból telefonon adhattak utasítást a Quaestornak a pénz átutalására.